Jelenlegi hely

”Akié a fegyver, azé a hatalom …”

Emlékkonferencia - „Az 1956-os forradalom Budaörsön és a budai hegyvidéken”

Emlékkonferenciát tartott a városházán a budaörsi Német Kulturális Egyesület „Az 1956-os forradalom Budaörsön és a budai hegyvidéken” címmel október 15-én. A köszöntők után négy tudományos előadás hangzott el, köztük Dr. Gajdos-Frank Katalin PhD, a Jakob Bleyer Heimatmuseum igazgatója a Szabad Európa Rádióról és a magyarországi németekről 1956-ban, illetve a budaörsi eseményekről beszélt.

2016. október 18., kedd

Emlékkonferenciát tartott a városházán a budaörsi Német Kulturális Egyesület „Az 1956-os forradalom Budaörsön és a budai hegyvidéken” címmel 2016. október 15-én, az önkormányzata valamint a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény/Jakob Bleyer Heimatmuseum, a BNNÖ és a Bleyer Jakab Egyesület támogatásával. Kálóczi Imre alpolgármester köszöntője és a konferencia egyik szervezője, Prof. Dr. Bradean-Ebinger Nelu bevezetője után négy tudományos előadás hangzott el német és magyar nyelven: e sorok írója Dr. Gajdos-Frank Katalin PhD előadása a Szabad Európa Rádióról és a magyarországi németekről 1956-ban, Dr. Wassertheurer Peter Ausztria szerepéről beszélt az 1956-os forradalom alatt, Dr. habil Tefner Zoltán az „ittmaradt” magyarországi németek és az 1956-os forradalom kapcsolatát kutatta, Mag. Dr. Dama Hans pedig magával ragadóan mesélt gyermek- és fiatalkoráról a Bánátban és a forradalomról.

Örömmel tartottam előadást az emlékkonferencián, mert kutatási területemet érinti az 1956-os forradalom, valamint tudom, hogy Budaörsön is voltak hősi halottai a forradalomnak. A Heimatmuseum korábbi kutatásai alapján az 1956. október 27-i Szabadság úti budaörsi sortűzben 4 ember halt meg, valamint további 4 fő a budapesti esemény során vesztette életét. A Terror Háza 1956-os adattára is ezt erősítette meg, a sortűzben 2 férfi és 2 női halott szerepel. Egy budaörsi ismerősöm, Kiss Ferenc személyesen is ott volt 12 éves fiatalemberként az említett helyszínen és emlékezett a szovjet tank morajlására, amely meglőtt több házat a templomtól a Maros közig, valamint a négy halottra és a számtalan sebesültre. A legszomorúbb az volt, hogy – Kiss Ferenc kortanú visszaemlékezései szerint - a négy halottból három fő a nagybolt előtt sorban álló asszonyok közül került ki.

A konferencián elhangzott előadásom fókuszában azonban nem csak Budaörs, hanem a Szabad Európa Rádió (SZER) és a magyarországi németek 1956-ban voltak. 1949 nyarán a New Yorkban megalakult Szabad Európa Bizottság hozta létre a SZER-t, magyar osztálya 1950. augusztus 4-én indult az Empire State Building épületében. 1951 májusában költözött Münchenbe, 1952-től a müncheni Englischer Gartenben lévő épületben működött egészen 1993-ig. A SZER alapvető célja a kommunizmus visszaszorítása volt, munkatársai a magyar emigráció szellemi és politikai köreiből kerültek ki. Az 1956-os forradalom a szovjet diktatúrának egy nem tervezett „pofon” volt és erkölcsi jelentősége pont ezért máig hat. A SZER-nál dolgozó munkatársak is örömmel, harcra bíztató szavakkal beszéltek október 23-tól egészen október 4-ig a forradalomról. Hatvan év távlatában azonban egyértelműen látszik, hogy a forradalom alatti nemzetközi „körülmények” – a szuezi válság, az amerikai elnökválasztás vagy Ausztria semlegessége, valamint a „baráti országok”, mint például Jugoszlávia Moszkvát támogató fellépése - segítették Szovjetuniót abban, hogy 1956-ban akadálytalanul beavatkozzon. 1956. október 23-tól a Szabad Európa Rádió műsorrendjét a magyar forradalom eseményei határozták meg, de az érzelmek és álmok néha túlsúlyba kerültek a magyar rádióbemondók kommentárjában. Az ezekben a napokban elhangzott kommentárokból idéztem előadásomban. Előadásom második részében az 1956-ban menekülő magyarországi németekről, valamint a Szabad Európa Rádió tevékenységéről nyitott államvédelmis (ÁVH) dossziékról volt szó. Sok magyarországi német, akit az 1950-es évek elején hadifogolyként vagy internáltként a tiszalöki, recski vagy kazincbarcikai kényszermunkatáborba száműztek, sok esetben csak 1956-ban tudta elhagyni az országot és megtalálni 1946-ban elűzött családját Németországban. Három esettanulmányon, három emberi sorson keresztül mutattam be ezt a szomorú tényt. Azonban nem csak a magyarországi németek, hanem a Szabad Európa Rádió is az akkori magyar államvédelem „gyanús elemeinek” számítottak: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában több, mint 158 olyan dossziét találtam, melyekben a SZER – 1956 előtti, alatti vagy utáni – tevékenységéről, megfigyeléséről, vizsgálatáról íródtak az államvédelmis ügynökök jelentései. „Akié a fegyver, azé a hatalom”, mondta a SZER kommentátora 1956. október 31-én. Három nap múlva, november 4-én szovjet tankok vonultak be Budapestre és leverték a csupán 13 napig tartó forradalmat – és ezzel az emberek reményét egy emberibb, demokratikusabb életre. 1956-ot egészen a rendszerváltásig „ellenforradalomnak” nevezték. Ezért fontos a történelmet megismerni, hogy ilyen igazságtalanságok ne történjenek velünk újra. Múzeumunk fontosnak tartja a kortanúk visszaemlékezéseit, ezért köszönöm Kiss Ferenc személyes emlékeit a budaörsi október 27-i sortűzzel kapcsolatban. Ha valaki szintén ott volt, szívesen meghallgatjuk, ő hogyan élte meg a Szabadság úti sortüzet 1956-ban.

Heimatmuseum elérhetőségei: www.heimatmuseum.hu, info@heimatmuseum.hu, tel. 0623/440 217