Jelenlegi hely

A csapból is ez folyik

Minél keményebb az ivóvíz, annál jobb ízű

Tudták, hogy Budaörsön kemény a víz? És azt, hogy ami a mosógépnek ártalmas, az nekünk, embereknek direkt jó? Cikkünkből az is kiderül, hogy miért. S mi a helyzet az ásványvízzel?

2016. augusztus 1., hétfő
pohár víz

Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)

Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)

Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)

Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)

Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk) 

Társaságunk szolgáltatási területén az ivóvíz átlagos keménysége 139 mg/l CaO.

A piacvezető vízlágyító reklámkampányában általában „nagyon keménynek” állítja be a budapesti és csapvizet, ami tönkre teszi a mosógépet. A Fővárosi Vízművek Budapest 300 pontján 12 500 vízminta alapján ellenőrizte az ivóvíz keménységét, és úgy találta, hogy az a nemzetközileg használt vízkeménységi skála közepén helyezkedik el. Azaz sem túl lágy, sem túl kemény. Majd azt is hozzátették, hogy a kemény víz következtében kialakuló vízkő oldására számos környezetbarát és olcsó megoldás létezik. A legegyszerűbb az ecet vagy az ecet és a mosószóda keverékének használata. Ezeket felületi vízkőoldásra is használhatjuk, de a mosógépünket is vízkőmentesíthetjük, ha havonta egyszer elindítunk egy „üres” programot a mosógépen úgy, hogy jó adag ecetet töltünk a mosószer helyére.

A csapból is az folyik, hogy igyünk naponta két liter folyadékot, kánikulában pedig még többet. Ezt tanácsolja a körzeti orvos, a bőrgyógyász, a diatetikus és végül az ügyeletes, ha a karjába ájulunk. Akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. De mit igyünk? Vizet? És csapvizet vagy ásványvizet? Érdemes naponta felcipelni a lakásba a palackokat?

 

A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott víz (ez folyik Budaörsön is a csapból) minőségét az MSZ 450. szabvány rögzíti, mely elsősorban a vizet fogyasztó emberek védelmét szolgálja. Ez a vízminőség az európai nagyvárosok közötti összehasonlításban is kiváló minőségű. 

A Fővárosi Vízművek vegyészeti osztálya illetékes a víz minőségének az elemzésére, akik mellesleg díjazás ellenében szívesen állnak bárki rendelkezésére, hogy bárminemű vizsgálatot külön kérésre elvégezzenek, és a szakvéleményt megadják. Az ő méréseik szerint közepesen kemény a víz (10-16 NK) többek között Budapesten az I., II., III., IV., VI., VII., X., XII., XIII., XIV., XV., kerületekben, a XI. kerület gellérthegyi részén.  Kemény a víz (16 NK felett) az V., VIII., IX., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. kerületkben, és nálunk, Budaörsön is. 

Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. Mutatója a CaO (kalcium-oxid) aránya, vagyis hogy egy literben hány milligramm van belőle: mg/liter. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira, de annak egészségügyi minőségét nem befolyásolja.

Sőt! Jó hír, hogy ivóvíz élvezeti értékét kifejezetten javítja a víz keménysége. Budaörsön nem véletlenül finom az ivóvíz!  Minél keményebb ugyanis, annál jobb ízű.

 

Sokan kérdezik, hogy csapvizet vagy palackos ásványvizet egészségesebb-e fogyasztani. Miért vásárolunk annyi rengeteg ásványvizet, ha kiváló minőségű a csapvizünk? Az ásványvízfogyasztás elképesztő mértékben növekedett hazánkban az elmúlt harminc évben, és itt Budaörsön is, elég, ha körbe nézünk a hipermarketekben a bevásárlókosarakban. A Nielsen felmérésre szerint például tavaly – az összevásárlás csökkenése majd stagnálása ellenére – az ásványvíz vásárlás 3%-kal nőtt az előző évehez képest is. A nyolcvanas években országosan az egy főre jutó átlag évi 3 liter körül volt, ez 2015-re 120 literre nőtt,  utolérve az európai átlagot.

Ami látszólag a palackos víz mellett szól, hogy a csapból folyó vízben nemcsak nehézfémek vannak, hanem mikroorganizmusok is. Ezek kiirtása, mennyiségük határértékek alá szorítása miatt klórozzák (klórgáz, nátrium- vagy kalcium-hipoklorit adagolásával), és a klór természetesen nem illan el mindenestül. A maradványanyagok mennyiségét az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001.(X.25.) kormányrendelet határozza meg, amely néhány kémiai jellemző határértékére vonatkozóan szigorúbb (pl. ammónium, klorid, fertőtlenítési melléktermékek), mint az európai szabályozás. A Fővárosi Vízműveknél kétféle fertőtlenítő eljárást alkalmaznak: a vizet UV-sugárzással, illetve klórral kezelik. Az UV-sugárzás már tökéletes fertőtlenítést biztosít, amelynek hatása a kezelés helyén érvényesül, de a vezetékek távolabbi részében további fertőtlenítésre van szükség, ezt a célt szolgálja a klóradagolás. Árvíz után, amilyen az időn nyár elején is elérte a fővárost, és hosszú, nagyon alacsony Duna-vízállási periódust követő időszakban a fertőzés veszélye nagyobb, ezért  fokozni kellett a klóradagolást, amit a lakosság a a vízminőség romlásaként érzékelhetett. De az UV-fertőtlenítő készülék - párhuzamosan működve a klórozó berendezésekkel - úgy fejti ki hatását, hogy a kritikus időszakokban a klóradagolás növelése nélkül biztosítja a hálózatba átemelt víz kiváló minőségét – tájékoztatta laptársunkat a vízművek.

 

Az ásványvizeket persze nagyon félrevezető együtt emlegetni, hiszen ahány, annyiféle összetétel, egészségügyi hatás. És más jó mondjuk a kisbabáknak vagy a magasvérnyomású betegeknek. Nagy általánosságban, ha valaki kitart az ásványvíz mellett, érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom az adott márkában. És a kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ugyanis a só fogyasztásunk - nátrium-klorid - a táplálkozási szokásaink miatt már ásványvíz nélkül is többszöröse az ajánlott mennyiségnek, míg a kálium és a magnézium bevitelünk alacsonyabb a kívánatosnál.

 

Egy biztos: a budaörsi csapokból olyan víz folyik, amit nyugodtan megihat!